59. Beholder Találkozó - Ősi Káosz frissen bontott paklik versenye - 2023.11.25. (Élménybeszámoló)

Izgatottan vártam az őszi Beholder Találkozót. HKK-s kontentben nem szenvedtünk hiányt: volt az Ősi Káosz HKK kiegészítő megjelenésével egybekötött frissen bontott paklik versenye, találkozó illusztrátorokkal (Mazán Enikő, Boros Zoltán, Ruzsinszki Zsolt és Lipták László lettek korábban beharangozva, a többiekről, Gellén Veronikáról, Mészáros Tamaráról és Bodnár Balázsról nem tudtam sajnos), a védnöki sorok átvétele és persze az elmaradhatatlan biznisz hegyek.

Szokatlan novemberi hideg borzongatta a Kondor Béla Közösségi Ház előtt ácsorgókat. Mire odaértem, a macska-junkiek már rég elpakolták sátraikat, és esélyeiket latolgatva fagyoskodtak a kilenc órai nyitásra várva. Cunami tekik, ezüst szélű mahomi gólemek, alterartos vámpírsárkányok, beszerezhetetlen szirén zombik és egyéb nyalánkságok kibontását haluzták a srácok. Teljes nyugalomban vártam a beengedésre, a mostani alkalommal nem terveztem behós zsákbamacskát vásárolni. 

A nyitást követően a sor viszonylag gyorsan elpárolgott. Hamar bejutva már mentem is befizetni a talán legnagyobb figyelmet kapott eseményre, az őszi HKK kiegészítő, az Ősi Káosz frissen bontott paklik versenyére. Egy gyors nevezést és az azzal járó foilos tóken, a Motyogó kölyök (na, de miért nem Jégcsap vagy Rumos kulacs?) megszerzését követően nekiálltam további portyámnak: kisebb-nagyobb üzletek lebonyolításának és az Alanor (egy jó Védnöki Casino rossz?) és a Libertan (különösen örültem a fillérekért beszerzett Black Friday-es AK10, Elemi Erők, Alanori Olimpia és Gemina Erdeje kártyáknak) városok meglátogatásának hála batyumat megpakoltam minden földi jóval.

És persze átvehettem a védnöki soraimat is. Örömmel konstatáltam, hogy eljött végre ez a pillanat, közel hét hónapos várakozás előzte meg ezt az alkalmat, a HKK Védnöki Program ugyanis április környékén indult. A pár nappal korábban hivatalosan megszivárogtatott nézőkék bizakodásra adtak okot. Nem is csalódtam, gyönyörűbbnél gyönyörűbb lapokat szedegettem ki a HKK Segédes a külön a védnöki kártyáknak gyártott dobozocskákból. A saját lapom, a Zarknod bilincse is elképesztően jól nézett ki, ennek külön cikket szenteltem, amit Kedves Olvasó, minden bizonnyal már olvastál itt.

Az illusztrátorok közül Baross Ferenc volt az első, akinek kezébe nyomhattam aláírásra az általa illusztrált lapokat. Feri munkái nyersek, kemények és durvák, többnyire Leah és Chara-din színeknek készít(ett) grafikákat. Néhol érzek némi Giger-homage-et, rátok nézek Csontkupola ura és Gohma. Ők történetesen nem voltak nálam, de előugrott A túlvilág nagykövete, Gakk, az Észak ura, Kisebb jégdémon, Lélekgyűjtő pálca, Morgan irtóztatós ereje, Ker-kalak tanácsnok.

Sejtettük, hogy csúszás lesz, és lett is. Szépen lassan mindenki elfoglalta a helyét, hogy egy rövid eligazítást követően már szét is cincálhassuk az első kézbe kapott boostereink csomagolását. Rendre előbukkantak spoilervárományosok, fullartok, egy-egy diadalmas és hivalkodó kiáltás jól jelezte mindezt. Igyekeztem mérlegelni és felmérni a kapott lapok erejét, és így összeállítani a 40 lapos paklit. Sealed deckünk nyilván úgy a legoptimálisabb, ha az minimális pakliméretű, ám nekem most is sikerült pár lappal felette végezni. Több játékostársammal beszélgetve is abban maradtunk, hogy fogalmunk sincs, hogy jót bontottunk-e.

A puding próbája az evés, a játékosok paklijaik rövid optizását követően beleugrottak az öt fordulós csatába. Az én első ellenfelem Fülöp Máté volt. Mostanában valahogy elkerültük egymást, régen találkoztunk versenyen. Egy olyan játékossal néztem farkasszemet, aki higgadtan, nagy figyelemmel küzd. A fordulót elvesztettem, Máté viszont megállapította, hogy sokat hibázva nem volt megérdemelt a győzelme. Nekem is voltak benézéseim, talán beütött mindkettőnknél az új lapok miatti pillanatnyi zavar. Kár hát elvitatni a győzelmet, megérdemelt volt az. Paklijaink egyébként hasonlóak voltak, neki jobban bejött a ganüid szinergia, oda jutott talán két-két Horizontkémlelő és Lopakodó ganüid is. Nehezen tudtam véglegesen megoldani a Hasznos holmik bazárját, túl nagy hátrányba tett az a 2-3 kapott Dobótőr. A Káoszpiramist Máté jól megpörgetve egy erős board kiépítését követően 4 VP-ből magától három lapot, tőlem pedig négyet dobatva jókora előnyre tett szert. Ezt a lapot én kihagytam, nem igazán láttam benne erőt. Látva működését, később én is bepakoltam azt saját paklimba. Amellett, hogy nagyon tetszett a grafikája, a Manifesztált káosz poénosnak és még hasznosnak is tűnt, viszont egyre jobban borzoltam rá a szemöldököm - egyszerűen rossz lap, később ki is került side-ba.

A vereséget követően gyorsan meglátogattam a grafikusok standját, hogy Mazán Enikővel, Lipták Lacival, Boros Zoltánnal és Ruzsinszki Zsolttal válthassak pár szót, és dedikáltassak pár lapot. Enikővel, Zoltánnal és Zsolttal most találkoztam először, és nagy lelkesedéssel igyekeztem szűkített pakkot hozni. Ez annyira nem sikerült.

Megcsúsztam, már javában ment a második kör, amikor beestem az asztal mögé. A Bärnkopf-család ifjabb tagja, a csupán frissen bontott versenyeken manifesztálódó Áron ellen pörgethettem deckem. Résen kellett lennem, ismertem a játékost, ezeken a versenyeken hatalmasat szokott vonulni. Áron kissé szétesve játszott, emiatt többször is exkuzálta magát. Ilyen mennyiségben még nem kurjantottam bíró után egyetlen meccsemen sem, mint az Áronnal való párbaj alatt. Ricsi akár oda is húzhatott volna egy széket, jó sok kérdésünk akadt. Többek között egy csúnya szabálybenézésem miatt (az izomjelző tulajdonosra és nem gazdára sül ki) első meccsünket elvesztettem, a másodikat viszont megnyertem. Az Ork harci jelvény elég idegesítő volt, borzalmasan nehéz optimálisan megoldani. Három lénye vicsorgott ellenfelem őrposztjában, egy a tartalékjában pihent, nálam kettő volt asztalon. Leszedtem tőle kettőt (kattant a Halálsikoly), elcsábítottam egyet (ismét Halálsikoly), azzal ütöttem le a jelvényest, hogy aztán a tárgy saját lényemre pattanjon. A jelvény maradt tehát... Harmadik meccsünkre alig maradt pár perc, de azért megpörgettük. Kezdtem, passzoltam, jöttem, érkezett egy Haláljáró, aztán újra passz. Harmadik körömet bedurrantottam: Káoszharcos lila tókent dobva, Toragh katonája, Kalózostrom, vele Rumos kulacs, mindez egy egészséges 14-es sebet adva. Aha, Mome... Az idő lejárt, döntetlen lett végül az összecsapás.

Harmadik fordulóban Tóth Istvánnal szemben foglaltam helyet. Régi ismerősként üdvözöltük egymást, rövid élcelődést követően már pörögtek is a kockák. Papa az első meccsen nem igazán indult meg, felvettem hát tempóját, és kivárósan, komótosan játszottam én is. Körönként pakolt asztalra valami böszme lényt, hogy Törpetárnákat építve próbáljon előnyt kicsikarni magának. Ezeket rendre leszedtem Megjósolhatatlan végkifejletekkel, lényeinek pedig Sziklaomlást tartogattam. Nem került ellenfelem érdemi tempóelőnybe egészen addig, amíg nem hibáztam egyet, és a kezemben szorongatott Morgan enyészrúnája mellett leesett nála egy Fáradhatatlan régész. Papa elhúzott egy Életet, a felhúzott lappal meg is tudott pörögni. Lényei kaptak Urgod káoszpajzsát és Troll dorongot (aminek grafikája tiszta Brom!), és az elmaradt (általános) Sziklaomlásom alatt egy erős 14-es sebzéssel elvitte ellenfelem az első meccset. Második játékunkra jobban jöttek a lapok, habár Papa is keményen bekezdett az 1. szintű kalandozóval - hamar letudta manahátrányát, ebben a meccs elúszását vizionáltam. Viszonylag kevés Semmizésem mellett bezavartak feltámadós lényei, amire elég szép megoldást találtam: Lefejezéssel eltakarítottam őket az asztalról, hogy a Fáradhatatlan régészem az erőjelzőkkel kapott szintlépéssel kisemmizze őket. Időn túl szokatlan körülmények közötti bravúros hajrával (óvatosan tessék sörözni elhúzódó fordulók alatt!) hoztam le a második meccset, hogy döntetlenben fejezzük be összecsapásunkat. Játékunk alatt Papa is asztalra rakta a már ismert Hasznos holmik bazárját, amit hamar meg kellett oldanom (a kapott Dobótőr azért pont kivégzett az elsőben), illetve kaptam arcomba A Semmi erejét, és a Hátbaszúrás is pofátlanul erősen ért asztalt - többször is el kellett olvasnom, hogy valóban úgy jártam, ahogy.

Következő fordulóban Buzássy Tamással kerültem össze. Mi még nem játszottunk, de tudtam, hogy Tomi középkoros inkább, ÚN-re ritkábban jár. Kapóra is jött a találkozás, a friss Vonyító motyogóm várta tollának érintését. Ezt a grafikus feltételhez kötötte: megalázó vereség elszenvedése esetén nem emel tollat. Bevallom őszintén, a lejátszott meccsek alapján nem csodálkoztam volna, ha a motyogóra végül nem kerül aláírás. Első meccsünkön viszonylag hamar asztalomra került egy Menekülő szirén, amivel Tomi egyszerűen nem tudott mit kezdeni. Egyre nagyobb hátrányba került lopásaim miatt, végül bedobta. A másodikon neki kedvezett a lapjárás. Egy folyamatosan hízó Gleccserek védelmezője nagyon kellemetlen pillanatokat okozott egészen addig, amíg nem sikerült topdeckelnem egy A szirének hívását. A jelzőket levéve loptam el (ismét) lapját. Ezzel a lépéssel vesztes pozícióba kényszerítettem ellenfelem. A parti végén átpörgettem paklimat, nem lett volna más megoldásom a felizmozott yetire. Mivel hamar végeztünk, volt alkalmunk egy jót beszélgetni illusztrációkról, műhelytitkokról, jó pár insider info is gazdát cserélt. Például tudtátok, hogy…?

Utolsó ellenfelemmel sem játszottam még korábban. Cseke Barnabás még friss hús, phantomos kezdő versenygyőzelme után nemrég lett amatőr játékos. Első meccsünk alatt Barnabás nagyon passzívan játszott, és csak kevés lapját láttam. Gond nélkül tudtam terülni, Fekete skorpiókkal, Káoszharcosokkal, talán Ördögűzővel asztalra tudtam helyezni egy kisebb lockot is, és hiába húzta ki több körig Az utolsó fohászok (tudtátok, hogy ez a varázslat általános?) mögé bújva, végül bedobta. Második meccsünk érdekesebben alakult, ellenfelem bemutatta rumos kulacsos hokiját. Remek szinergiára lelt, egymást követte Ezüstszemű Ergon, Görény Greg és a Kalózostrom. Végül kifulladt a pörgés, és sikerült felülkerekedni játékán. A harmadik az első meccsünkhöz hasonlóan alakult, ám jóval kiegyenlítettebben zajlott. Barnabás utolsó rohamával egy Lélekszellemmel igyekezett láthatatlanul nullára sebezni, csak nem vette észre a Ganüid megakaptár dermesztését. Jöhettem, a körömben nekem sikerült bevinni a megfelelő mennyiségű sebzést.

Két győzelemmel, két döntetlennel és egy vereséggel nem végeztem valami fényesen, a 19. helyre voltam elegendő - masszív középmezőny, így szoktuk mondani.

Nagyon bírtam a versenyt, jó hangulatban telt mind az öt forduló. Nem éreztem a meccsek alatt egyszer sem, hogy bármelyikünk leuralta volna a játékot, nem voltak olyan spike-ok, amik rontották volna az élményt. Azt tapasztaltam, hogy a szettben kellemes mennyiségű, de speciális a counter, illetve rengeteg csábítás, lopás található. Buzássy Tomi szerint talán több is, mint kellene. Feltűnt az is, hogy érezhetően kevesebb az interakció az ellenfél körében, kevesebb a beleszólás, viszont sok az S-es képesség, így több a saját körös játék és swing. A Semmizés is kevesebb, vagy talán nekem lett szűkebben mérve, így a feltámadós, víziós lények ereje felértékelődött - nagyon jól működött a Haláljáró (nálam egyértelműen ő volt a nap sztárja), szerettem a Toragh katonáját, zavaró volt ellenfeleimnél a már említett 1. szintű kalandozó, illetve Syejjcc. Ritkáim közül bírtam Dornodon papját is, gyakori-nem gyakori lapok közül a korábbiak mellett velük volt jó játszani: Liathan, Darin, az erdő védelmezője, Esszenciapuding, Feláldozható nyamvadék, Lopakodó ganüid, Sheran haragja, Urgod káoszpajzsa, A káosz csábítása, Thargodan csontmester, Raidné, a csábos. Végül hadd tegyek említést a kiegészítő lapjaihoz készült remek illusztrációkról is. Már a korábbi kiegészítőben is felfigyeltem Patkós Ferencre, nagyon tetszenek a munkái. Örültem Vida László, Bodnár Balázs, Baross Ferenc, Matiscsák Tamás és Fischer Tamás egy-egy újabb grafikájának is. Külön öröm volt újra látni Cziráki Gergely nevét (megkapta az orkokat, igaz?). Vajon a Szellemhajót Boros Zoltán és Szikszai Gábor külön ennek a lapnak készítette?

Gulyás Róbert